Az ízület

Az izület két illeszkedő csontvég kapcsolódását és elmozdulását lehetővé tévő összeköttetés. Az izületek összetartásában fontos szerepet játszik az izületi szalag, izületi tok, a légnyomás, a környező izmok feszessége és a porcfelszín közötti tapadás.

A térd izületének alkotórészei a combcsont alsó vége, illetőleg bütykei és a sípcsont felső része. Az izület alkotásában részt vesz a térdkalács is, mely nem egyéb, mint a comb négyfejű izmának inába iktatott sesamcsont. Az izület belső és külső szalagkészülékkel van megerősítve, amely az ízülő felszínek alakja és az izületi tokszalag sajátos szerkezetével együtt a térdizületben csak 150°-os hajlítást enged, bizonyos kisfokú forgómozgással összekötve. A T. külső alakját a csontokon kívül a körülötte fekvő inak és izmok adják meg; hátsó felszínén a hajlító izmok inai között van a térdalji-árok, térdhajlás, ez részben zsírszövettel van kitöltve; itt futnak a nagy erek és idegek. A térd sérülései a felületesen fekvő izület és a közötte lévő nyálkatömlők miatt nagy jelentőségűek; ficamodása a feszes szalagkészülék kiterjedt sérülésével jár s rendesen maradandó zavarokkal gyógyul; a térdkalács sérülése, törése azonban megfelelő kezelés mellett tökéletesen gyógyul. A T. - izület gyulladásos bántalmai gyakoriak és igen makacsok, hosszú ideig tartó kezelést és kímélést igényelnek. Gyakori a térd kalács előtti, közvetlenül a bőr alatt fekvő nyálkatömlő savós gyulladása a sokat térdepelő, térdepelve dolgozó egyéneknél; felületes fekvése miatt könnyen el is gennyedhet.

A bokaizületet három csont alkotja: a sípcsont és a szárkapocscsont alsó vége képzi az izületi árkot (bokavilla), kívül és belül a bokák kiugrását is alkotva, az ízületi fej pedig az ugrócsont, mely a bokavillába illik.

Tehát az izomzat jelentős szerepet játszik az izület zavartalan működésében. A izomzat fejlesztésében segítségedre lehet a Galileo 2000, anélkül, hogy az izületeid károsodnának.