A bőr

A testünket borító, a környezettől elhatároló, ill. a környezettel összekötő szervünk a bőr. A testfelszín legnagyobb része szőrrel fedett. Sima, szőr nélküli bőr csak a tenyereket és a talpat borítja.

A bőrt hámszövet, laza rostos kötőszövet, valamint több-kevesebb zsírszövet alkotja. Réteges felépítésű: a felszíntől befelé haladva hámra, irhára és bőraljára (zsírszövet) tagolódik.

A bőrhöz tartoznak a bőrfüggelékek vagy járulékos szervek: a szőrtüszők, a faggyú- és verejtékmirigyek, valamint a körmök.

A bőr nem csak testünk külső burka, hanem célszerű működése révén védi szervezetünket a mechanikai, a fény-, a hő- és a vegyi ártalmaktól, részt vesz a hőszabályozásban és van bizonyos mértékű légző, kiválasztó és felszívó funkciója is.

A bőrfelszín rajzolatát a hámlécek és hámbarázdák egyénenként változó, jellegzetes lefutása adja. Ez különösen a tenyéren és a talpon kifejezett, amelynek a kriminalisztikában van nagy jelentősége (ujjlenyomat).

A testfelszínen futó apró barázdák sokszögletű rajzolatot adnak. A barázdák irányát, a hasadási vonalakat az irha, valamint a bőralja kollagénkötegeinek lefutása határozza meg. (A plasztikai sebészetben nagyon fontos a hasadási vonalak figyelembevétele. A metszéseknek ezt az irányt kell követni, mert ellenkező esetben a bőr feszülése a sebszéleket széthúzza, és a műtét helyén szélesebb hegvonal keletkezik.)

1. Felhám (epidermis). A hám a testfelszín nagy részén kb. 0,2 mm vastagságú. Legvékonyabb a szemhéjon, legvastagabb a tenyéren és a talpon.

2. Irharéteg (cutis). A szemhéjon 1 mm, a háton 10 mm is lehet, a test többi részén kb. 3 mm. Kisgyermekkorban puhább, kocsonyásabb, később szívósabb, mert a rostos elemek kerülnek túlsúlyba, időskorban pedig atrofizál (elvékonyodik).

3. Bőralja (subcutis vagy zsírszövet). Az irha és a bőralja nem különül el élesen egymástól. A bőr alatti zsírszövet sejtjeiben a tartalék tápanyagként felszaporodó zsír a sejteket gömbökké formálja. A kötőszövetes sövények közé préselt zsírlebenykék részben mechanikailag védenek (pl. a fejtetőn, ujjbegyeken), részben a bőr rögzítésével, feszesen tartásával a tárgyak fogását teszik lehetővé. A bőr alatti zsírszövet mennyisége és eloszlása lényeges a test esztétikai vonalainak kialakításában.

A bőr "működése"

A bőr felszínén található vékony zsírréteg (bőrfelszíni lipid) faggyúból, szaruzsírból és verejtékből álló ún. v/o típusú (víz az olajban) emulzió; savas kémhatású, pH-ja 4-6 között változik. Mivel a kórokozók nagy része alapvetően lúgos közegben él, savas közegben elpusztul.

A bőr és a bőr alatti zsírszövet jó hőszigetelő, így passzívan védi a szervezetet a hőingerektől. Az erek- és verejtékmirigyek működése révén azonban a bőr aktív hőszabályozó is.

Érdekességek

• A bőrt apró sejtek milliói alkotják. Egy bélyegre 600 000 férne el belőlük.
• Testünk felszínéről állandóan pici bőrlemezkék válnak le. Havonta legalább egyszer megújul az bőrfelszín egésze.
• A test legérzékenyebb részei a kéz, a talp és a száj. Felszínükön több az idegvégződés, mint más területeken.
• Ha fázunk vagy hirtelen megijedünk, a bőrünk libabőrös lesz. Mindegyik dombocskát a szőremelő izomnak hívott kis simaizom alakítja ki. Ezek az izmok függőleges helyzetbe hozzák a szőrtüszőket, s égnek meresztik szőrzetünket.
• A melanin a bőr felhámjában, a szőrzetben, valamit a szem recehártyájában és szivárványhártyájában előforduló barnásfekete anyag. Elnyeli a napfény káros ultraibolya sugarait, s megakadályozza, hogy ezek károsíthassák a testet. Az ultraibolya fény hatására fokozódik a melanintermelés, sötétebbé válik, lebarnul a bőr. A sötét bőrű emberek bőrében sok, míg a világos bőrűekében kevés melanin van, bár helyenként kis sötétebb bőrfoltokba, szeplőkbe tömörül e színanyag. A melanintermelést egyetlen gén szabályozza. Akikből hiányzik ez a gén, albinónak hívják.
  

Szánjon több időt önmagára a PHYSIO ZONE Kozmetikájában!